16 A hét csésze. 1Akkor nagy szózatot hallottam a templomból, mely a hét angyalhoz szólt: "Menjetek, öntsétek ki Isten haragjának hét csészéjét a földön."
2Elment az első és kiöntötte csészéjét a földre. Rosszindulatú, fájdalmas fekély támadt azokon az embereken, akik a vadállat jelét viselték és szobrát imádták.
3A második (angyal) csészéjét a tengerbe öntötte. Az olyan lett, mint a holtnak vére, és minden tengeri élőlény elpusztult.
4A harmadik a folyókba és vízforrásokba öntötte csészéjét, s azok vérré változtak. 5Erre hallottam, hogy megszólalt a vizek angyala:
igazságos vagy (Uram), aki vagy és aki voltál. Szent vagy, hogy így ítéltél. 6Mivel szentek és próféták vérét ontották, vért adtál nekik inni: valóban megérdemelték!"
7Hallottam, hogy az oltár felől egy másik is szól:
"Úgy van Uram, mindenható Isten, igazak és jogosak ítéleteid!"
8A negyedik (angyal) a napra öntötte csészéjét. Az erőt nyert arra, hogy forró tüzével gyötörje az embereket. 9Az emberek égtek a nagy forróságtól, de mégis káromolták Isten nevét, akinek hatalma volt a csapásokon. Nem tértek meg és nem adták meg neki a tiszteletet.
10Az ötödik (angyal) a vadállat trónjára öntötte csészéjét, mire annak birodalma sötétbe borult. Az emberek nyelvüket harapdálták kínjukban 11és káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de mégsem tértek meg gonosz tetteikből.
Csapatok gyülekeznek keleten. 12A hatodik (angyal) csészéjét a nagy Eufrátesz folyamba öntötte. Erre kiszáradt a vize, hogy út nyíljék napkelet királyainak. 13Akkor láttam, hogy a sárkány, a vadállat és az álpróféta szájából három békához hasonló tisztátalan szellem jön ki. 14Ördögi szellemek ezek, akik csodákat művelnek és elmennek a föld összes királyaihoz, hogy harcra toborozzák őket a mindenható Isten nagy napjára. - 15Lásd, úgy jövök, mint a tolvaj. Boldog,  aki virraszt és ügyel ruhájára, hogy mezítelenül ne járjon és ne lássák szégyenét. - 16A királyokat összegyűjti arra a helyre, melynek héber neve Harmageddón.

A hetedik csésze. 17A hetedik (angyal) a levegőbe öntötte csészéjét. Erre a templomból a trón felől nagy szózat tört elő: "Megtörtént!" 18Mire villámlás, csattogás és mennydörgés támadt, s akkora földrengés keletkezett, amekkora még nem volt, mióta ember van a földön. 19A nagy város háromfelé vált és a pogányok városai leomlottak. Isten akkor megemlékezett a nagy Babilonról és haragja tüzes borának kelyhét nyújtotta neki. 20Minden sziget eltűnt, és a hegyeket nem lehetett többé látni. 21Mázsás jégeső hullott az égből az emberekre. Az emberek pedig káromolták az Istent a jégverés miatt, mert rettenetes nagy volt.