14 A Bárány és követői. 1Akkor láttam, hogy a Bárány Sion hegyén állott. Vele volt a száznegyvennégyezer, aki homlokán viselte az ő nevét és Atyjának nevét. 2Aztán szózatot hallottam az égből, mint nagy vizek zúgását s mint erős mennydörgés robaját. A szózat, melyet hallottam, úgy hangzott, mint mikor a hárfások hárfáikat pengetik. 3Új éneket énekeltek a trón, a négy élőlény és a vének előtt. Az éneket senki nem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer. 4Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szüzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ők a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak. 5Ajkukon nincsen hazugság, szeplőtelenül állnak (Isten trónja előtt).
A három angyal. 6Akkor láttam, hogy egy másik angyal száll az ég magasán. Örök evangéliumot kellett hirdetnie a föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. 7Harsány hangon kiáltotta: "Féljétek Istent s dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok őt: az ég a föld, a tenger és a vízforrások alkotóját."
8Egy másik angyal követte, aki így kiáltott:
"Összedőlt, összedőlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet."
9Egy harmadik angyal követte, aki így kiáltott: "Aki imádja a vadállatot és szobrát vagy aki viseli jelét homlokán vagy kezén, 10az is inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. Tűz és kénkő fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe előtt. 11Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét. 12Ez az alapja a szentek állhatatosságának, akik kitartanak Isten parancsai és Jézus hite mellett."
13Erre szózatot hallottam az égből: "Jegyezd föl: mostantól fogva boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik őket."
A Föld megremeg. 14Folytatódott látomásom. Fehér felhőt láttam, a felhőn ember fiához hasonló ült. Fején arany koronát viselt, kezében éles sarló. 15Egy másik angyal jött ki a templomból és harsány hangon kiáltott a felhőn ülőnek: "Lendítsd meg sarlódat és arass! 16Itt az aratás ideje, már érett a vetés a földön." A felhőn ülő sarlóját a földre hajította és learatta a földet.
17Ekkor egy másik angyal lépett ki a mennyei templomból, akinek éles metszőkése volt. 18Egy harmadik angyal az oltártól lépett elő. Ennek hatalma volt a tűz fölött. Harsány hangon kiáltott annak, akinél az éles metszőkés volt: "Lendítsd meg éles késedet, és szüreteld le a föld szőlejének fürtjeit, mert beért már a szeme." 19Az angyal lehajította éles metszőkését a földre, leszüretelte a föld szőlőjét és Isten haragjának nagy sajtójába vetette. 20A sajtót a városon kívül kitaposták. Annyi vér folyt ki a sajtóból, hogy a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz stádiumnyira.